Ulcinj

Bővebben +

Szórakozási lehetőségek:

Ez a környezet lehetőségek tárházát biztosítja az aktív pihenésre, úgymint kitesurfing, búvárkodás, jetski bérlés, hőlégballonozás, sporthorgászat, tenisz, röplabda, kosárlabda, kézilabda, foci, vizisí, vizibicikli. A tengerpart nyújtotta programokon túl szinte egész Montenegró minden turisztikai látványossága elérhető távolságban van, így egynapos túrák, kirándulások alkalmával megtekinthetjük azokat. Pl. Bar óvárosa, Budva, Kotori-öböl Kotorral és Herceg-Novival, Shkodrai-tó, stb. A vendégek kiszolgálásáról számos étterem, kávézó, bár, disco gondoskodik, de nagy számban találhatók üzletek Ulcinj bevásárló utcájában, valamint szupermarketek is.

Látnivalók lehetőségek:

Maga Ulcinj üdülőváros jellegű, de látványosságai közé tartozik a romjaiból újjáépülő óváros és a kalózok bástyája, Sinan pasa dzsámija, az óratorony, az Ada Bojana természeti rezervátum vagy az ortodox templom olajfás kertjével. Bárhova térünk is be, a helyiek szeretettel fogadnak. Mindenhol barátságos légkör veszi körül az ide érkező turistákat. Az emberek kedvessége, segítőkészsége csak még vonzóbbá teszi a helyet és arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk.

Montenegró tengerpartjának legdélibb városa, az albán határtól 10 km-re fekszik. Nevét alapítójáról, Kolchis-ról kapta. Neve több változat után alakult mai formájává: először Kolhinum, később a rómaiak korában Olcinum, majd Ulcinum formában írták, a velenceiek pedig Dulcigno néven írták, majd ebből alakult mai neve Ulcinj-á. Ulcinj Montenegró legdélibben fekvő városa és Budva várossal együtt Montenegró turista gyöngyszemei közé tartoznak. Ulcinj-t történelmi központjáról, számos ősrégi műemlékéről, zavartalan természetéről és egész éves ideális feltételeket nyujtó üdülésről ismer...

Montenegró tengerpartjának legdélibb városa, az albán határtól 10 km-re fekszik. Nevét alapítójáról, Kolchis-ról kapta. Neve több változat után alakult mai formájává: először Kolhinum, később a rómaiak korában Olcinum, majd Ulcinum formában írták, a velenceiek pedig Dulcigno néven írták, majd ebből alakult mai neve Ulcinj-á. Ulcinj Montenegró legdélibben fekvő városa és Budva várossal együtt Montenegró turista gyöngyszemei közé tartoznak. Ulcinj-t történelmi központjáról, számos ősrégi műemlékéről, zavartalan természetéről és egész éves ideális feltételeket nyujtó üdülésről ismeri a világ.

A partja 32,70 kilométer hosszú, indul a St.Ulcinj foktól és a Bojana folyóig tart, mely bele ömlik a tengerbe. A partot 18 öblöcske képezi, a köves félsziget, Marjan és Mandrától a Valdanos strandig, 2 homokos strandja van, a Velika és a Mala. Itt található a természeti rezervátum Ada Bojana is. A városkát enyhe klímája, hosszú homokos strandja, szállodasorai és keleties hangulatú piaca, és a népviseletek, népszokások különös keveredése teszi hangulatossá.
A szépségével és a nagyságával, kitűnik a Velika és a Mala plaža, Ada Bojana, Valdanos. A strandok körül fenyőerdők vannak. Az ulcinji strandok a legnaposabbak közé tartoznak az Adriai tengeren. Azért is különlegesek mert szubtrópusi növényzet található körülöttük. Nyáron Ulcinj népszerű turistacélpont. A világ minden tájáról érkeznek ide pihenni és kikapcsolódni vágyók. Nagy számban vannak a visszatérő vendégek, hiszen a hosszú ideig tartó szezon (május elejétől szeptember végéig) és a csodálatos tengerpart megragadja a látogatót. Montenegró leghíresebb strandjai találhatók itt. Két homokos partszakasszal büszkélkedhet a város, melyek közül a nagyobbik, a Velika Plaza 13 km hosszan terül el. Csúcsszezonban naponta 100.000 ember élvezi itt a gyönyörű napsütést, a tenger hullámait és a puha, sötétarany színű homokot. A kisebb strand a Mala Plaza ugyan csak pár száz méter hosszú, de itt is egymást érik a strandolók. Ezen felül Ulcinj majdnem 33 km hosszú partszakaszát 18 öblöcske tarkítja. A Nagy Strand-ot a természetes szépség és tökéletesség jellemzi. Ulcinj várostól 5 km távolságban 12 km hosszan húzódik, szélessége kb. 60 m. A helyi lakosok Ulcinjskou Copacabanou-nak nevezik. A strandokat borító homoknak gyógyító hatása van, gazdag ásványi anyagokban, ajánlják elsősorban reumásoknak és egyéb betegeknek. A strand közvetlen közelében szállók komplexusát találjuk tenisz, röplabda, kosárlabda, kézilabda és fotbal pályákkal. A strandon kölcsönzhető surf, vizisí, vizibicikli vagy kipróbálható a nagyon közkedvelt tengeri sporthorgászat.
Ulcinj városát az időszámítás előtti századokban kolchiszi görögök alapították. A görög alapítású várost azonban a 444. évi földrengés idején a tenger hullámai nyelték el. A mai város a bizánci időkben épült. A város a Nemanjidák, később a zetai (Crna Gora-i) Balsicok, majd a velenceiek és a törökök uralma után 1878-ban került Montenegróhoz (Crna Gorához). 1571-től kezdve Ulcinj a törökök által idetelepített algíri kalózok jóvoltából az Adria legrettegettebb kalózfészke volt, a híres Ulus Ali vezérletével, aki 600 fős kalózcsapatával pusztította az Adria partjait. Zsákmánnyal, rabszolgákkal megrakott hajói ide futottak be, s az itteni rabszolgapiacon adták el a magukkal hurcolt rabszolgákat. A kalózközpont bevehetetlenségét az is bizonyítja, hogy még Velencének sem sikerült kifüstölnie innen őket, sőt a XVII. század végén ellenük indított hadjárat során a velenceiektől zsákmányolt hadipénztár aranyaiból építtette fel Sinan pasa a róla elnevezett pasa dzsámit (Pasino) is. A város keleti kevert népességű lakói teszik színessé, hangulatossá a város forgatagát. A lakosság ugyanis néprajzilag eléggé kevert; crnogorcok, törökök, albánok lakják, sőt sokáig kisebb néger kolónia is élt itt, akik nem rabszolgaként kerültek ide, hanem a hagyomány szerint még a XIX. század-ban Selim Surle ulcinji hajóskapitány telepítette le őket a városba. A régi kalózvárnak mára csak a romjai maradtak, melyek a kikötő fölötti magaslaton meredeznek. Falait az 1878. évi felszabadító harcok során rombolták le.
A környék magyar vonatkozású érdekessége az egykori rabszolgavásáráról híres Ulcinj mellett fekvő kicsi Madzari (Magyarok) nevű falucska, amelyet talán még a török időkben Magyarországról elhurcolt egykori magyarok leszármazottai laknak.